KOSSUTH LAJOS

Kossuth élete csaknem átfogja a XIX. századot.  S e hatalmas ívű életpálya középpontjában, miként a századnak is, az 1848-1849-es forradalom áll.

 

 

Született: 1802. szeptember. 19. Monok
Elhunyt:  1894. március 20. Torino

 

Apja, Kossuth László gyakorló ügyvéd, édesanyja Wéber Karolina Sarolta.

 

A Zemplén megyei Monokon, birtokügyeket intéző kisnemes gyermekeként jött a világra. Iskolái: Sátoraljaújhely, Eperjes  (piarista gimnázium), Sárospatak (joghallgató). 1824-ben sikeres ügyvédi vizsgát tesz Pesten. Az 1832-36-os országgyűlésen már feltűnést keltett az Országgyűlési Tudósítások című, jurátustársaival együtt kézzel írt, majd megyéjébe visszatérve a Törvényhatósági Tudósítások címmel folytatott "újsága". Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő fiatal ügyvédért 1837. május 5-én gránátosok jönnek, amely 22 hónapig terjedő vizsgálati fogságot, majd 4 év börtönt jelent Kossuthnak. 

1840-ben szabadul, a következő év január 9-én veszi feleségül Meszlényi Teréziát, akitől később 5 fia és egy lánya születik. Ugyanabban az évben őt kéri fel Landerer Lajos, a frissen induló Pesti Hírlap kiadója újságának főszerkesztői posztjára. A Bécs által beszervezett Landerer feladata volt, hogy legálisan ellenőrizhető fórumot biztosítson Kossuthnak, de miután a Pesti Hírlap 1844-re a legnépszerűbb sajtóorgánum lett, (napi 2000 példány!) Landerernek el kellett bocsátania Kossuthot. Kossuth ekkor már évek óta vitában áll Széchenyi mérsékeltebb, Bécs iránt barátságosabb politikájával, és a következő évben megalakítja a végül kudarcot valló Védegyletet, mellyel a magyar árukat szerette volna védeni a külföldivel szemben. 1847. október 18-án a vezető reformer megye: maga Pest választja meg követéül. (Erre Széchenyi, aki grófi címétől fogva a felsőház tagja, szintén követté választatja magát Moson vármegyében). Március 3-ai, felirati beszéde országos vihart kavar: benne nemcsak Magyarországnak, hanem a teljes Habsburg Birodalomnak követeli az alkotmányt.
A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter - az ő markáns szeptemberi fellépésének köszönhető, hogy megszületett a forradalom önálló pénze -, majd október 8-ától a kormány helyébe lépő hatfős Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke. 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban mint az ország kormányzó-elnöke kimondatja a Habsburg-ház trónfosztását. Augusztus 11-én Aradon Görgeyt felruházza a diktátori hatalommal, majd török földre emigrál (Sumla és Vidin, amely utóbbi helyszínen írta meg az elhíresült "Vidini levelet", melyben a szabadságharc bukásának minden ódiumát Görgeyre hárítja).
A Magyarország szabadságába vetett hitét soha nem adta fel, 1851-ben amerikai körutazása során soha nem tapasztalt és nem várt lelkesedéssel fogadták, de az emigráció szétesését népszerűsége sem tudta megakadályozni. Francia és olasz segítségben reménykedve (1859-es itáliai olasz - francia - osztrák háború) tervezte a katonai betörést Magyarországra, de az 1866-os Klapka légió behatolását korainak tartotta. 1862-ben kiszivárgott az ún. Dunai Konföderációs terve, a Duna mellett élő Kárpát-medencei népek államszövetség-víziója, amely egyértelműen azt jelentette, hogy Kossuth nem tud elképzelni egy esetleges újabb függetlenségi háborút a magyarországi nemzetiségek segítsége nélkül. 1865-ben régi barátjának és minisztertársának, Deák Ferencnek küldött ún. Kasszandra-levélben a kiegyezés ellen szólalt fel, 1890-ben pedig a Torinóban élő Kossuth még egyszer komoly belpolitikai válságot okozott: mivel nem ismerte el a Habsburgok magyar birtoklását, nem hosszabbítatta meg magyar állampolgárságát.

1894 márciusában hosszabb betegeskedés után Kossuthot ledöntötte a lábáról az influenza, végleg ágynak esett. Utolsó betegségének minden mozzanatát mély részvéttel kísérte az ország. 1894. március 20-án, este tizenegy óra előtt öt perccel meghalt. Halálos ágyánál fiai, húga, orvosa tartózkodtak. 1894. március 30-án, kevéssel éjfél után elindult Magyarországra a Kossuth, valamint felesége és lánya hamvait szállító különvonat. Osztrák területen dísztelenség és közöny kísérte a halottat, a csáktornyai határállomás után azonban gyászolók ezrei álltak, térdeltek a vasút mellett, beszédeket mondtak, a Kossuth-nótát énekelték azokon az állomásokon, ahol a Budapestre tartó vonat rövid időre megállt.

Felravatalozására a Magyar Nemzeti Múzeum csarnokában került sor április 1-jén. Az ország minden tájáról érkeztek leróni kegyeletüket. Utolsó útjára közel félmilliós tömeg kísérte el Kossuth Lajost.